-
A szerzők és szerkesztők között több későbbi meghatározó SZDSZ-es politikussal, pl. Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc vagy Tamás Gáspár Miklós. -
A hálózat a különböző ellenzéki csoportok kapcsolattarását és egységesítését segítette. A hálózat (egy része) a párt elődének tekinthető. -
A Jurta Színházban 1100 résztvevő közül 998-an szavaznak a párt létrehozása mellett. -
Az SZDSZ 1989. március 19-én és április 16-án az első közgyűléseken a Corvin Moziban elfogadja a párt első hivatalos programját. -
Az MSZMP-vel szemben álló ellenzék közös egyeztető fórumának részeként az SZDSZ is részt vesz a tárgyalásokban. -
Három oldalú tárgyalások a MSZMP, a civil szervezetek és az EKA képviselői részvételével.
-
Nem értenek azzal egyet, hogy még az országgyűlési választások előtt közvetlen köztársasági-elnök választásra kerüljön sor. Attól tartottak, hogy ez Pozsgay Imrének, az MSZMP jelöltjének kedvezne. -
Az SZDSZ három másik párttal együtt kezdeményezi a népszavazást az elnökválasztás, a munkahelyek, a pártvagyon és a munkásőrség kérdéskörökben. Az emberek mind a négy témában az SZDSZ által javasolt válaszok mellett (igen) szavaznak, ami megerősíti a párt akkori pozícióit. -
Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ a szavazatok 24,1 %-át szerezte meg, ezzel 92 mandátumhoz jutott. A legnagyobb ellenzéki párttá vált. Tölgyessy Péter lett a párt országgyűlési frakcióvezetője, akit októbertől Pető Iván váltott. -
-
A megállapodás értelmében az SZDSZ jelölhetett köztársasági elnököt. A harmadik magyar köztársaság első elnöke így Göncz Árpád lett. -
Az SZKH majd az SZDSZ alapító tagja volt, később a párt ügyvivője, majd Országos Tanácsának tagja.
-
Az SZDSZ jól szerepel, jelöltjeik a 10.000-nél több fős településeken mind első helyet szereznek. Demszky Gábort Budapest főpolgárpesterévé választják. -
-
-
Az SZDSZ a szavazatok 30,68%-át kapta és ezzel 69 mandátumot szerzett, de koalícióra lépett az egyébként önállóan is kormányzásképes MSZP-vel. Ezt a döntésüket azzal indokolták, hogy az MDF egyre inkább a radikális jobboldal felé tolódik, és ez ellen így tudnak hatékonyan védekezni. Az SZDSZ táborában ez jelentős zúgolódást váltott ki, hiszen azelőtt nyíltan antikommunistáknak vallották magukat. Horn Gyula kormányában a SZDSZ 26-ból 3 miniszteri pozíciót kaphatott meg így. -
A Tocsik-ügy miatt mondott le. Tocsik Márta ügyvéd 804 millió forintos sikerdíjat fogad el egy ügyben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től.
-
Többek között a Horn-kormány politikája miatt lépett ki a pártból. Az SZDSZ korábban meghatározó tagjai közül ő volt az első, aki így tett. De nem az utolsó. -
-
Az SZDSZ teljesítménye meglehetősen visszaesett, 1998-ban már csak a negyedik legtöbb szavazatot kapták. Ez az eredmény 24 mandátumra volt elegendő, ami a 94-ben elért 70-hez képest szörnyű eredménynek számított. -
-
Az SZDSZ egyik legmeghatározóbb, oldalaktól függetlenül elismert tagja volt. -
-
-
A párt 19 saját, valamint egy MSZP-vel közös mandátumot szerzett. Még kisebb pártnak számítottak, mint 4 éve, viszont az MSZP-nek ez is tökéletesen elég volt ahhoz, hogy közösen többségi kormányt alakítsanak. 14 minisztériumból 4-et irányított SZDSZ-es politikus, politikai súlyukat azonban ennek köszönhetően sem tudták újra növelni. -
A még 2002-ben Medgyessy körül kialakult botrány a külső figyelők számára is világossá tette kormánykoalíción belüli ellentéteket. Az SZDSZ először támogatta, majd ellenezte a miniszterelnök lemondását. 2004-ben az ellentét már nyilván vitába torkollt, a miniszterelnök az SZDSZ-t korrupciós ügyekkel vádolta meg. -
Az SZDSZ nem szavazott az MSZP által jelölt Szili Katalinra, ezért az MDF és a Fidesz által jelölt Sólyom László lett a köztársasági elnök. Ezzel is mélyült az ellentét a kormányon lévő pártok között. -
A párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Tovább folytatták a koalíciós kormányzást. -
Az elnökválasztásról egy évvel később, 2008 márciusában kiderült, hogy azon „álküldöttek” vettek részt, olyanok nevében szavaztak, akik valójában nem is voltak jelen.
-
A Fidesz-KDNP népszavazást kezdeményez a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. Az eredmények hatására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni akarja Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert, az SZDSZ határozottan kiáll a miniszter mögött, akár még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép a koalícióból. -
Gyurcsány Ferenc 2008. március 31-én, április 30-i hatállyal felmenti Horváth Ágnes egészségügi minisztert. Az SZDSZ bejelenti a koalíció felbontását. -
-
Az SZDSZ csupán 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is. -
Az új elnök megválasztása után Kóka János frakcióvezetőt lemondásra szólította fel.
-
A BKV-vel kapcsolatos 2009. nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást. -
Az MDF-fel kötött megállapodás keretében az egyéni lista 6-7. helyét SZDSZ-es politikusok foglalták el. Az MDF a szavazatok 2,66%-át szerezte meg, egyéni körzetben sem tudott nyerni sehol, ezért az SZDSZ kiesett a Parlamentből. -
A párt gyenge teljesítménye anyagi problémákhoz is vezetett. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az SZDSZ adóssága már 2010-ben is nagyjából 800 millió forint volt. A párt továbbá nem tudott elszámolni egy 56,5 milliós adománnyal sem. -
2013 június 6-án Szigethy István a párt feloszlatását indítványozza. 2013 végétől az SZDSZ gyakorlatilag már nem létezik. 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat. A párt jogilag még 2021-ig létezett, ekkor törölték csak a bírósági nyilvántartásból.