-
Budapest.
Eredeti neve Glatter Miklós. -
Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja meghalt. -
Nagybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit. -
- Jóság című antológia (1929)
- Kortárs folyóirat (1928)- szerkesztés
- 1930-ban megjelent első verseskötete (Pogány köszöntő).
- Szegedi egyetem- Sík Sándor- tudósképző szeminárium- Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégium
- 1931-ben elkobozták Újmódi pásztorok éneke című kötetét, és izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték, ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. https://mek.oszk.hu/14100/14142/14142.htm
-
- Lírája két kötettel gazdagodott Szegeden (Lábadozó szél 1933; Újhold Buday György fametszeteivel, 1935).
- 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Nevének Radnótira magyarítását, mivel ez védett név volt, megkérdezése nélkül Radnóczira módosították. Írásait továbbra is Radnótiként írta alá, a ráerőszakolt névnek pusztán doktori értekezésének egyetemi változatán (Kaffka Margit művészi fejlődése) kellett szerepelnie. https://mek.oszk.hu/14100/14143/pdf/14143ocr.pdf
-
Radnóti 17 éves volt, mikor megismerte Fannit, aki egy évvel fiatalabb volt nála, ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. 9 év után összeházasodtak, 1934-ben. -
- 1944, képeslapok. -Az első tábori képeslap a háborús világ expresszionista képeit szembesíti az emlékek révén megidézett idillel.
- A másodikban a természet emberfeletti és embertől idegen, párhuzamba a háború képeivel.
- A harmadikból végérvényesen kikerül a harmónia, csak a határozott, nyers költői képek vannak jelen.
- A záró versben a lírai én egyszerre ábrázolja önmagát kívülről és belülről, de már mindenféle remény nélkül, a valóság brutalitását elfogadva.
-
Radnótit munkaszolgálatosként hurcolták el a szerbiai Bor melletti munkatáborba. 1944 őszén a foglyokat gyalogmenetben indították nyugat felé. A kimerült, legyengült költőt – több társával együtt – a visszavonuló magyar keretlegények agyonlőtték Abda határában.
Holttestét tömegsírba temették, majd 1946-ban exhumálták. Zsebében találták meg utolsó verseit tartalmazó füzetét, a később „Bori notesz”-ként ismert kéziratot.