-
Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot a Velencei tótól nem messze fekvő Agárdpusztán, de az anyakönyvbe Gárdonyban vezették be. Innen választotta írói nevét.
Édesapja Ziegler Sándor Sopron környéki szász eredetű polgári családból származott, amely a vasművesség mesterségét űzte évszázadok óta. Igen tehetséges és vállalkozó szellemű ember volt. -
A borsod megyei Sály faluban kezdte meg elemi iskolai tanulmányait.
-
A sárospataki református kollégium első gimnáziumi osztályának tanulója lett. Meglehetősen gyengén tanult, írása feltűnően rossz volt.
-
Kimaradt a sárospataki iskolából és a budapesti református gimnázium tanulója lett.
-
-
A somogy megyei Karád község katolikus népiskolájában segédtanítói és segédkántori állást kapott.
-
Dunántúli falvakban (Karád, Devecser, Sárvár, Dabrony) tanított.
-
Egerben képesítő vizsgát tett és megszerezte népiskolai tanítói oklevelét.
-
A Győri Közlöny munkatársa lett.
Győrben megindította iskolaügyi havi közlönyét a Tanítóbarátot. Fel kívánta hívni a közvélemény figyelmét a falusi tanítók elviselhetetlen nyomorúságára és megvetett társadalmi helyzetére. -
Megnősült, feleségül vette a dabronyi plébános tizenhat éves unokahúgát Csányi Máriát. Házasságuk nem szerelmi házasság volt, 1892-ben különváltak. -
Győr után több vidéki nagyvárosban (Szeged, Arad), majd Budapesten is újságíróskodott.
-
Egerbe költözött. Ettől kezdve egészen az irodalomnak szentelte életét. Évről-évre kevesebb kapcsolat fűzte Budapesthez, Egerben is teljesen visszavonulva élt, csak írásaiból tudták, hogy állandó munkában telnek napjai.
-
-
-
-
A regény megírására egy gyászhír sarkallta az írót, mely szerint a pozsonyi temetőben holtan találtak egy fiatalembert, aki pisztolylövéssel vetett véget életének. Egy könyv is hevert mellette – Gárdonyi 1907-ben megjelent Átkozott józanság című műve –, amelybe ceruzával a következő szavakat írta tulajdonosa: „Ez a könyv csaknem visszatartott az öngyilkosságtól.” Gárdonyi eldöntötte, hogy ír egy olyan könyvet, amely csakugyan visszariasztja az embereket a halálba meneküléstől. -
A regény egy érdekházasságról szól. A nagyravágyó festő elveszi a lányától szabadulni akaró gazdag borkereskedő lányát, Idát, s a férj és a feleség egymásba szeretnek, s valódi házasok lesznek.
-
Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste”.