-
A pénz előtti korszakban az emberek közvetlenül árukat cseréltek (pl. gabonát szerszámokra).
-
Bizonyos termékek (só, gabona, állatok, kagylók) váltak csereeszközzé, mert mindenki elfogadta őket.
-
Az első érméket elektrumból (arany–ezüst ötvözetből) készítették, pecsételve az értékük hitelesítésére.
-
Az állam elkezdett szabványos érméket verni, amelyeken uralkodók képe, istenek vagy szimbólumok jelentek meg.
-
A Tang- és a Song-dinasztia idején jelent meg az első papírpénz, mert a fémpénzek túl nehezek voltak nagyobb kereskedelemhez.
-
Az itáliai városállamokban (pl. Firenze, Velence) megjelentek a bankházak, váltók és csekkek, amik a biztonságos kereskedelmet segítették.
-
Európában a központi bankok (pl. Angol Bank, 1694) kezdték kibocsátani a papírpénzt állami garanciával.
-
A bankjegyek mögött tényleges aranytartalék állt. Az állam garantálta, hogy bankjegyet aranyra lehessen váltani.
-
A modern pénz már nem aranyfedezetű, hanem az állam és a központi bank bizalmán alapul.
-
A kártyás fizetés, online bankolás és digitális tranzakciók megjelenése forradalmasította a vásárlást.
-
A Bitcoin (2009) és más kriptovaluták decentralizált, blokklánc-alapú fizetőeszközként jelentek meg.