-
A pénz előtti korszakban az emberek közvetlenül árukat cseréltek (pl. gabonát szerszámokra). -
Bizonyos termékek (só, gabona, állatok, kagylók) váltak csereeszközzé, mert mindenki elfogadta őket. -
Az első érméket elektrumból (arany–ezüst ötvözetből) készítették, pecsételve az értékük hitelesítésére. -
Az állam elkezdett szabványos érméket verni, amelyeken uralkodók képe, istenek vagy szimbólumok jelentek meg. -
A Tang- és a Song-dinasztia idején jelent meg az első papírpénz, mert a fémpénzek túl nehezek voltak nagyobb kereskedelemhez. -
Az itáliai városállamokban (pl. Firenze, Velence) megjelentek a bankházak, váltók és csekkek, amik a biztonságos kereskedelmet segítették. -
Európában a központi bankok (pl. Angol Bank, 1694) kezdték kibocsátani a papírpénzt állami garanciával. -
A bankjegyek mögött tényleges aranytartalék állt. Az állam garantálta, hogy bankjegyet aranyra lehessen váltani. -
A modern pénz már nem aranyfedezetű, hanem az állam és a központi bank bizalmán alapul. -
A kártyás fizetés, online bankolás és digitális tranzakciók megjelenése forradalmasította a vásárlást. -
A Bitcoin (2009) és más kriptovaluták decentralizált, blokklánc-alapú fizetőeszközként jelentek meg.