-
2014-ben a baloldali összefogás megbukását követően, Fekete-Győr Andrásban megfogalmazódik egy új mozgalom ötlete, amely változást hoz a politikai színtéren új alternatívát kialakítva. Felkeresi volt gimnazista és egyetemista barátait, majd politikai víziójának bemutatása után megalakul egy 10-12 fős társaság (kétezertizenx) -
Megalakul a Momentum Mozgalom (MoMo), és vele együtt 2015 nyarán megtörténik az első nyári tábor (30-40 fős számláló). Céljuk a magyar rendszer megújítása, és rájönnek, hogy nem elég egy civil kezdeményezésnek lenni, hanem párttá kell szerveződni. -
Döntenek a centrális irányba való elmozdulás mellett, valamint (nem formális döntés alapján) megszavazzák a 2018-as országgyűlési választásokon való részvételt és megmérettetik magukat
-
- márciusában beadják az egyesületté válási kérelmet, melyet augusztrusra el is fogadnak. Megkezdődik az első "nyitási hullám", majd számos fiatal elérésével a formális tagság száma megduplázódik.
-
A Momentum belső Facebook-csoportjában napirendre kerül az esetleges 2024-es budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos népszavazás. Ezt megelőzően 2016. február 16-án Budapest beadja pályázatát, hogy 2024-ben az olimpiai játekok helyszíne legyen. -
- november 3-án bejegyzik a Momentum Egyesületet, jogi képviselője Csala Dániel Károly jogász, elnöke pedig Fekete-Győr András
-
- január 19-én elrajtolt a NOlimpia kampány, melyet több kisebb párt és több száz civil segítő és aktivista is támgatott. 266.151 aláírás leadása után a Fővárosi Választási Irodán, 2017. február 17-én a kormány visszalép az olimpiai játékok megrendezésének "álmától".
-
A tavaszi országgyűlés, 2017 márciusától, tökéletes alkalom volt az új tagok rekrutálásához, valamint arra is hasznos volt, hogy a Momentum megismerte a nem budapestiek problémáit, melyeknek összegyűjtése és beiktatása bekerült a 2018-as választási programtervükbe. -
A 2017. május 1-i Momentum Mozgalom által szervezett tüntetés központi témája a „nemzeti konzultáció” és a „CEU-ellenes törvény” elleni tiltakozás volt. A tüntetésre Budapesten, az Andrássy úton került sor, és több ezer ember gyűlt össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormány politikájával szemben. -
- augusztus 20-án bemutatja a Momentum a Cselekvés Körei, Indítsuk be Magyarországot, egy internetes felületet, ahol várják helyi problémák bejelentését, segítséget ajánlva ezek megoldásához.
-
Párton belül felerősödnek a feszültségek, legfőképpen Fekete-Győr András elnök és Soproni Tamás alelnök között. Ez számos tag lemondását és párt elhagyását eredményezte. -
Megalakul a Momentum Mozgalom ifjúsági szervezete, a TizenX, amely a fiatalok toborzására lett kialakítva. -
A Momentum bejelenti, hogy 106 egyéni választási körzetből 97-ben állít jelöltet. Minden jelölt összegyűjtve több mint 600 aláírást, a Momentum lett az első párt amelynek sikerült a választókerületek 9/10-ben jelöltet állítani.
-
A pártnak nem sikerült megszereznie a bejutáshoz szükséges 5%-ot (3,06%-ot kapott). Az aktuális párt elnöksége lemond, ideiglenesen 3 fős igazgatóság veszi át a párt vezetését. -
A párt felvételt nyert az ALDE-ba, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt pártcsaládba. -
A választási lista élén Cseh Katalin, majd második helyen Donáth Anna Júlia alelnök. A harmadik helyen Nemes Balázs. -
A Momentum bemutatja az EP választási programját, amely fókuszában az európai együttműködés, a zöld fejlődés és a demokratikus értékek előmozdítása szerepel. -
9,92 %-os eredménnyel két EP-mandátuma lesz a pártnak. A párt képviselői Cseh Katalin és Donáth Anna. -
Egyik legnagyobb nyertes az önkormányzati választásokon a Momentum, sikerült 6 polgármesteri helyet szerezniük, valamint 130 önkormányzati és 30 megyei képviselőjük lesz. -
Új elnökség választás után, Feket-Győr Andrást visszaválasztják az elnöki posztra. Cél ezentúl a kormányképes parlamenti párttá alakulás. -
A Momentum részt vesz a DK, Jobbik, LMP, MSZP és a Párbeszéddel együtt az előválasztásokon. A vereség után Fekete-Győr András lemond elnöki posztjáról, helyét Orosz Anna veszi át. -
Orosz Anna ügyvezető elnök után Donáth Anna veszi át a posztot, mivel a küldöttgyűlés őt választja meg a párt elnökévé. -
A választási eredmények óriási csalódást okoztak az ellenzéki tábor számára, beleértve a Momentumot is. A Fidesz ismét kétharmados többséget szerzett a parlamentben, míg az ellenzéki összefogás komoly vereséget szenvedett. Bár több Momentum-jelölt is bejutott a parlamentbe, a párt összességében gyengébb pozícióba került, mint amire számítottak. -
Megválasztják Gelencsér Ferencet, mint új pártelnököt, miután Donáth Anna nem indul újra (édeasanya lesz). -
A 2022-es választási vereség után a Momentum 2023-ban igyekezett újraépíteni az ellenzéki összefogást, de komoly kihívásokkal nézett szembe a DK-val való versengés miatt.
-
Mivel 2024-ben újabb európai parlamenti választásokra került sor, a Momentum már 2023-ban megkezdte a felkészülést, és stratégiai kampányokat indított, hogy ismét sikeresen szerepeljenek.
A Momentum két EP-képviselője, Cseh Katalin és Donáth Anna, továbbra is a párt arca volt Brüsszelben, és mindketten aktívan részt vettek az EU-s politikai diskurzusban. -
A Momentumnak nem sikerült elegendő szavazatot szereznie ahhoz, hogy átlépje a parlamenti képviselethez szükséges 5%-os küszöböt, 3% körül mozgott, ami nem volt elég ahhoz, hogy képviselői helyet szerezzen az Európai Parlamentben. -
Az év egyik legnagyobb és leginkább sokkoló híre volt, hogy Donáth Anna, a Momentum Európai Parlamenti képviselője és korábbi elnöke, lemondott a párt vezetéséről. Ezek után Fekete-Győr András visszatér a párt élére. -
A Fővárosi Ítélőtábla október 17-én délelőtt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Fekete-Győr Andrást a hat éve húzódó füstgyertyás büntetőügyben. - Momentum hivatalos weboldala