-
A párt létrejöttére az 1987-es lakitelki találkozón került sor, amelyen magyar értelmiségiek, írók, közéleti személyiségek gyűltek össze a kommunista rendszer ellenzékeként. Az MDF célja a nemzeti, konzervatív értékek mentén való politizálás volt, az 1956-os forradalom örökségét szem előtt tartva.
-
A rendszerváltás folyamán, 1989-ben az MDF hivatalosan is párttá alakult. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások során fontos szerepet játszott, amely az ország demokratizálódását elősegítette.
-
Az 1990-es első szabad választásokon az MDF a szavazatok 24%-ával az első helyen végzett. Antall József lett Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke, és koalíciós kormányt alakított a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. -
Az 1990–1994-es években több képviselőt kizártak a pártból, akik közül sokan függetlenként folytatták karrierjüket, míg mások a Fidesz színeiben. Több képviselő új pártot alapított, mint például Csurka István, a MIÉP, vagy Szabó Iván az MDNP alapítója.
-
1993-ban Antall József elhunyt, és Boross Péter vette át a miniszterelnöki pozíciót. Ez az esemény jelentős kihívást jelentett a párt számára. -
-
Az MDF az 1994-es választásokon meglehetősen rosszul szerepelt, összesen 20 képviselőt sikerült bejuttatnia az Országgyűlésbe. A népszerűségvesztés az 1994-es szavazás után is folytatódott, ezért a párt 1997-ben határozatot fogadott el arról, hogy választási megállapodást köt a Fidesszel a minél sikeresebb parlamenti választás érdekében.
-
Ennek a szövetségnek köszönhető, hogy az 1998-as parlamenti választáson az MDF 16 képviselője (a Fidesszel közös jelöltként) egyéniben jutott be a törvényhozásba. A Fidesz egy miniszteri posztot is adott a kis pártnak: Dávid Ibolya az Orbán-kormány igazságügy-minisztere lett.
-
A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz-szel közös listán indultak és több mint 41%-ot értek el, de a választást elveszítették. Az MDF országgyűlésbe jutott 24 képviselője önálló frakciót alakított. Időközben a párton belül szakadások jelentek meg.
-
A 2004-es Európa Parlamenti választásokon az MDF azonban már önállóan mérette meg magát, és bíztató, több mint ötszázalékos eredményt produkált. Ezen felbuzdulva a Dávid Ibolya vezette párt a Fidesz nélkül száll ringbe. -
Az MDF a 2006-os országgyűlési választáson önállóan indult, és az első fordulóban 5,04%-os eredménnyel bejutott a parlamentbe, mely révén 1994 óta először képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Önálló miniszterelnök-jelöltet állítottak Dávid Ibolya személyében.
-
A 2009-es európai parlamenti választáson a Magyar Demokrata Fórum átlépte az 5%-os küszöböt, ezért egy képviselőt, a listavezető Bokros Lajost küldhette Brüsszelbe. -
Az MDF belső ellentétei miatt Dávid Ibolya, a párt hosszú ideig tartó elnöke, távozott a vezetésből, ami tovább gyengítette a pártot. -
Az új pártvezetés 2010. december 12-én döntött az átalakulásról, illetve ennek részeként új név felvételéről: Jólét és Szabadság (JESZ)
-
Az MDF folyamatosan csökkenő támogatottsága és belső problémái következtében 2011-ben hivatalosan is megszűnt.
-
- február 9-én nagygyűlés keretében alakult újra Jesz–MDF-pártszövetség néven az előd- és utódpárt közös szervezete, akik indulni kívántak a 2014-es választásokon, de végül egyetlen mandátumot sem tudtak szerezni.