-
Kálmán király oklevelében jelenik meg először a „bába” kifejezés, amelynek négy jelentése is volt: vénasszony, nagyanya, boszorkány, szülésznő.
-
Aki bábaként akart dolgozni, esküt kellett tennie a hatóságok előtt, de még nem létezett szervezett képzés
-
Torkus Justus János „Taxa pharmacentica Posoniensis” című műve több javaslatot tett a bábák munkájának szabályozására.
-
A bábákat szabályzat kötelezte arra, hogy működésük előtt tisztiorvos jelenlétében vizsgát tegyenek.
-
Minden bába számára kötelező lett a vizsga, amely a szakmai tudás ellenőrzését szolgálta.
-
A "Planum regulationis in re Sanitatis" című rendelet előírta többek közt a vizsgakötelezettséget, a vizsgadíjat, az orvosokkal való együttműködés szabályait és a sürgős keresztelés kötelezettségét.
-
Weszprémi István debreceni tiszti főorvos írta a Bába Mesterségre Tanító Könyvet, amely nagy előrelépést jelentett a szakmai tudás terjesztésében. -
Nagyszombaton megindult a bábaképzés az egyetemhez kapcsolódóan, amit később Kolozsvár is követett.
-
Mária Terézia kiadja a Generale Normativum in Re Sanitatis-t, mely előírja, hogy csak vizsgázott, okleveles bábák működhetnek.
-
Minden Magyarországon dolgozó bába köteles a nagyszombati egyetemen vizsgázni, kivéve a bécsi diplomával rendelkezőket.
-
Bevezetik a járási bábarendszert, és részletes tanulmányi-szigorlati rendelet születik a bábák képzéséről és vizsgáztatásáról.
-
A II. Ratio Educationis rendelet évi két tanfolyamot ír elő, német és magyar nyelven, figyelembe véve a nemzetiségi igényeket is.
-
Új vizsgarendet vezetnek be: a növendékeknek gyakorlati tudásukat fantomon kell bemutatniuk, és boncolásokon is részt kell venniük.
-
Semmelweis felismeri, hogy a gyermekágyi lázat a bomló szerves anyagok (pl. boncolás után kézmosás nélküli vizsgálat) okozzák. -
A 44. törvénycikk alapján a magyar lesz az oktatás nyelve, és kezdeményezik bábaképző intézetek létrehozását országszerte.
-
Trefort Ágoston miniszter kiadta az Országos Szülésznői Tanintézet ideiglenes szabályzatát, amely a jövő bábaképzésének alapdokumentumává vált.
-
Az állam költségvetésében helyet kapott a bábák számára létesítendő új tanszék. Tauffer Vilmost nevezték ki vezetőnek.
-
Belügyminiszteri rendelet kimondta, hogy csak okleveles vagy képesítéssel rendelkező bába végezhet munkát.
-
Tauffer Vilmos több javaslatot is tett a bábaügy központosítására és korszerűsítésére, országos vitát indítva ezzel.
-
Ebben az évben indult el hivatalosan a bábaképzés Pécsett, a városi közkórház támogatásával.
-
Összehívták a hazai egyetemek és bábaképzők vezetőit, hogy egységes állami tankönyvet alkossanak. -
A 60.000/1902 sz. rendelet kötelezővé tette Mann Jakab bábakönyvét a képzésben.
-
Schoditsch Lajos tervei alapján felépült a pécsi bábaképző önálló épülete, korszerű feltételeket biztosítva az oktatásnak. -
A magyar állam hivatalosan is felvállalta az anya- és csecsemővédelem ügyét, megalapítva az országos hálózatot.
-
A képzés korhatárát 20–35 év közé szabták, és új felvételi követelményeket vezettek be a rendelet alapján.
-
Szolnokon és Szekszárdon új iskolák létesültek, és a képzés időtartama egységesen 10 hónapra emelkedett.
-
A pozsonyi alapítású Szülészeti Klinika Pécsre költözött, és összeolvadt a helyi bábaképző intézettel. Az épületet augusztus 22-én kapta vissza a város a szerb megszállók kivonulása után. -
A képzés elméleti szakasza 10, a gyakorlati 2 hónap lett. Új tantervi struktúrát vezettek be.
-
A budapesti intézetben először alkalmaztak képességvizsgálatot: tapintás, figyelem és manuális készségek mérése történt.
-
A belépési korhatárt csökkentették, így még több fiatal nő válhatott bábává.
-
A háborús körülmények miatt a bábaképzés országos szinten leállt.
-
A rendelet az új szervezeti szabályzat alapján 24 hónapra emelte a képzést, kötelező kórházi gyakorlattal.
-
A szülésznőképzés állami felügyelete teljes egészében átkerült a népjóléti tárcához.
-
A Népjóléti Minisztériumot átszervezték, és megalapították az új, egészségügyi irányító szervet.
-
Az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a középfokú egészségügyi oktatás országos rendszerét.
-
A gyakorlati képzésre vonatkozó új szabályokat az egészségügyi miniszter utasítása foglalta össze.
-
Bevezették a „Tanterv és utasítás a szülésznőképző iskolák számára” című oktatási segédanyagot.
-
Csak érettségivel rendelkező jelentkezők tanulhattak a szülésznőképzőkben.
-
Márciusban tárgyalták az egészségügyi szakközépiskolák bevezetését és a kétpólusú képzés lehetőségeit.
-
Az egészségügyi szakközépiskolák működésük megkezdésével új fejezetet nyitottak a szakmai képzésben.
-
Megjelent a 8/1972. utasítás, amely 20 féle egészségügyi szakmai képesítést vezetett be, köztük a szülésznőit is.
-
Lampé László és később Papp Zoltán új orvosi tankönyveit is elkezdték használni a képzés során. -
A Belvárosi Egészségügyi Szakiskolában elindult a két éves „szülésznő-technikus” képzés.
-
A 21/1994. rendelet meghatározta az új, hároméves, felsőfokú szülésznőképzést, összhangban az európai ajánlásokkal.