A filozófiatörténet korszakai

Keleti bölcselet

1500 BCE

India, Kína ...Az indiai filozófia gondolatai a Védákban (~Kr. e. 1500) és az azokat magyarázó Upanisadokban (Kr. e.800-500) találhatóak.
A kínai filozófia inkább etikai, államfilozófiai jellegű. Fontos a harmóniára, az összhangra törekvés, a hagyománytisztelet.

Preszókratikus (Szókratész előtti) filozófia: (~ Kr. e. VI-V.század).

Period: 590 BCE to 400 BCE

Thalész, Püthagorasz, Hérakleitosz, Démokritosz, ..., a szofisták (Prótagorasz, Gorgiasz, ...).

Az antik gögög filozófia

Period: 590 BCE to 301

Preszókratikus (Szókratész előtti) filozófia
A görög filozófia klasszikus korszaka: (~ Kr. e. IV. század)
A hellenisztikus filozófia: (~ Kr. e. III. – Kr. u. IV.század)

A klasszikus görög filozófia

Period: 470 BCE to 324 BCE

Szókratész (Kr. e. ~ 470-399) a „bábáskodó” filozófus. Platón (Kr.e. 427-347) az „idealista” filozófus. Arisztotelész: (Kr. e. 384-324) a „realista” filozófus.

SZÓKRATÉSZ

469 BCE

A megismerő, a gondolkodó és a cselekvő embert állította a gondolkodás középpontjába. Ismerd meg önmagad! Racionalista: az igazi megismerés forrása a tudat. Kétféle: a szakemberek ismerete és a belső tudatműködésből fakadó tudás. Eljárása: a bábáskodás a gondolat születéséhez (MAIEUTIKÉ). Induktív eljárás: konkrétumból kiindulva vezeti el a beszélgetőpartnerét az általánoshoz. Heurisztikus módszer. Hitte, hogy aki tudja a jót, az törekszik annak megvalósítására, hitt az erény taníthatóságába.

Platón

428 BCE

Az állam filozófusokra (bölcsesség), őrökre (bátorság) és kétkezi dolgozókra (józanság) oszlik. Nevelés kisgyermekkortól. Kiválasztott mese olvasása. A tökéletes államban csak egységes, szilárd jelleműek lehetnek. "Nincs kétféle foglalkozású ember." A zenei nevelés és a testi nevelés fontossága. Életkor szerinti nevelés. A gyermek lelke formálható (0-2). Élmények (2-3) A közös játék (3-6). Fegyelmezés és a kényeztetés kerülése, nemek szerinti elkülönítés (6- serdülőkor).

Arisztotelész

384 BCE

Platón Akadémiájában tanult. Nagy Sándor nevelője.Nikomakhoszi etikában az emberi élet célja a boldogság.Boldog az, aki erényesen él. Erények: erkölcsiek (bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság) és szellemiek (okosság, belátás). MEZOTESZ az erkölcsi erények középhatára.Pl. Hízelgés és az Összeférhetetlenség között a Kedvesség. Ezeket szoktatással alakítjuk ki, a szellemieket az oktatással. Nem a tudás az erkölcs alapja! A lélek erkölcsi habitusa szoktatással alakul ki. Az állam nevel.

A hellenisztikus filozófia

Period: 290 BCE to 270

Jelentős irányzatok: a sztoikusok (Seneca Kr.e. 4- Kr. u. 65, Marcus Aurelius 121-180, ...), az epikureusok (a kert filozófusai, alapítójuk Epikurosz Kr. e. 342-271), a szkeptikusok (eliszi Pürrhon Kr. e. ~ 360-270, Sextus Empiricus ~200-250, ...), az újplatonizmus (~ II-VI.század) Ammonius Sakkas (175-242), Plótinosz (~204-270), ...).

A középkori filozófia

Period: 1 CE to 1499

A középkori európai filozófia szoros kapcsolatban áll a kereszténység teológiájával. Fontos kérdése a hit és a tudás viszonya. Az alapvető témákban a keresztény vallás hatása figyelhető meg (Isten, ember, világ, történelem, ...)

A skolasztika kora

Period: 1 CE to 1488

A scholasticus ~ iskolai latin szóból, mivel a filozófiával való foglalkozás az iskolában (az egyetemeken) történt. A filozófia „ancilla theologiae ~ a teológia szolgáló leánya”, feladata a vallás kérdéseinek (a dogmáknak, a vallási tanításoknak ...) a magyarázata Jelentős személyek, akik a neveléssel is foglalkoztak: Abelard (1079-1142), Aquinói Szt. Tamás (1225-1274).

PATRISZTIKA, az egyházatyák kora

Period: 1 CE to 799

Patrisztika, az egyházatyák (patres) kora (~ VIII. századig). Ekkor történik meg a keresztény tanok kiépítése, megszilárdítása és védelmezése az antik filozófia felhasználásával. . Az ókeresztény írok nyelve keleten a görög, szír, örmény, nyugaton pedig a latin. Kiemelkedő személyek, akik a nevelésről is gondolkodtak: Szt. Jeromos (340 és 350 közt-420), Szt. Ágoston (354-430),

Szent Jeromos (347?- 419?)

400

Nursiai Szent Benedek

Period: 480 to 547

Az újkori filozófia

Period: 1400 to 1799

Az újkori filozófia kialakulását és jellegét befolyásoló tényezők: a humanizmus, a társadalom és a gazdaság átalakulása (a feudalizmus felbomlása), a polgárosodás, a földrajzi felfedezések, a könyvnyomtatás, a természettudományok fejlődése, a reformáció, a vallás kritikája majd háttérbe szorulása, az individualizmus, az ember felé fordulása. Irányzatai: reneszánsz, a racionalizmus, az empirizmus, a felvilágosodás, a német idealizmus.

Rottardami Erasmus (1466-1536)

1500

A gyermekek nevelése

Baldassare Castiglione (1478–1529)

1529

Itáliai író és diplomata „Az Udvari Ember” c. könyvében
programot ad a reneszánsz főúri nevelés számára. A testét és szellemét lehetőleg mindenoldalúan fejlesztő „univerzális ember” (uomo universale) eszményképe az ókori kalokagathia-eszmény újrafogalmazását és továbbfejlesztését jelenti.
Arisztokratikus, klasszikus műveltséggel bír, rendkívül gyakorlatias, megfelelően viselkedik.

Johanes Amos Comenius (1592-1670)

1658

Orbis Pictus

John Locke (1632-1704)

1693

Gondolatok a nevelésről

Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)

1762

Emil avagy a nevelésről

Modernkori filozófia

Period: 1850 to 2000

Kontinentális, angolszász‐amerikai, ...); XIX. sz. második fele és a XX. sz

John Dewey (1859-1952)

1897

Pedagógiai Hitvallásom

Kortárs filozófia (posztmodern)

Period: 1970 to 2021

A kortárs filozófia (új kísérletek, POSZTMODERN)