-
I. István elrendelte, hogy minden termés 10%-át az egyháznak kell fizetni. -
közvetlen adó volt a Magyar Királyságban -
A török előrenyomulása miatt a magyar állam gyakran vet ki rendkívüli hadiadót. Ez a korszak egyik legfontosabb bevételi forrása lett. -
A háztartások minden kapu után egységes adót fizettek Károly Róbert rendelete alapján. -
A kapuadót felváltja a füstpénz (kéményadó), amit háztartásonként szednek. Ez rugalmasabban igazodik a jobbágycsaládok életéhez. -
Mária Terézia úrbéri rendelete szabályozza a jobbágyok szolgáltatásait és adóit. Rögzíti a robotot, a pénzbeli terheket és a földhasználati kötelezettségeket. -
Az 1848-as forradalom után elkezdik kialakítani a modern, polgári jellegű adórendszert, ahol az adózás mindenkire vonatkozik, nem csak a jobbágyokra. -
Bevezetik az első magyar jövedelemadó-változatot, amely már a mai személyi jövedelemadók elődjének tekinthető. -
A trianoni veszteségek és a háborús gazdasági romlás miatt Magyarország vagyonadót vezet be, hogy növelje az állam bevételeit.
-
Magyarország az elsők között vezeti be a forgalmi adót (ÁFA) a keleti blokk országai közül. Kezdetben 25% volt az általános kulcs. -
Megalakul a modern társasági adó rendszere, amely a vállalkozások jövedelmét adóztatja. A piacgazdaságra való átállás egyik fontos lépése.
-
Magyarország egykulcsos, 15%-os személyi jövedelemadót vezet be. Ezzel Európa egyik legalacsonyabb munkaadó terhet kapja. -
célja a gyermeket nevelő családok terheinek csökkentése
-
Létrejön a KATA adózási forma, amely egyszerű és kedvező adózást biztosít a kisvállalkozóknak. Gyorsan az egyik legnépszerűbb adózási mód lesz. -
A családi adókedvezmény rendszere bővül, külön támogatva a nagycsaládosokat és a fiatal házasokat. Az SZJA-teher sok családnál jelentősen csökken.
You are not authorized to access this page.