-
Ratio Educationis megteremti az alapokat. Szervezett középiskolai tanárképzés még nincs.
-
Feladata: a tanári vizsgák lebonyolítása, a
képesítés kiadása, a követelményrendszer meghatározása. -
Feladata: pedagógiai, módszertani képzés, szemináriumok vezetése, a tanárjelöltek tanítási gyakorlatának koordinálása.
-
A mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődje. Európában az első tanárképzési célú gyakorló középiskola. Kármán Mór jelentős szerepet vállal az intézmény létrehozásában. Az intézmény "oly mintaszerű iskolai életnek adja képét, melyben a tanítványok erkölcsi és értelmi haladása az egész tantestület közös gondjának képezi tárgyát". -
A gyakorló gimnázium létrehozása. A tanítási gyakorlat egyéves, szervezett, értékeléssel kísért folyamat. A módszertani képzés és a gyakorlat összehangoltan működött.
-
A gyakorlati képzés folyamatos marad, mert a gyakorlóiskolák tovább működnek. A tanárképző intézet és a gyakorló főgimnázium működése megbillen, az oktatásirányítás ideiglenes, a képzés szerkezete NEM omlik össze.
-
- májusi 5.725/1921. számú VKM-rendelet új elemként egybekötötte a pedagógiai vizsgát a próbatanítással. Ez azért volt jelentős, mert a próbatanítás 1875 óta nem szerepelt kötelező elemként a tanárvizsgálati szabályzatokban.
-
VKM szakmai testületekkel egyeztet, a tanárképző intézet és a Tanárvizsgáló Bizottság javaslatokat készít. A szakmai konszenzus-keresés zajlik. A gyakorlati képzés: továbbra is kötelező, de szabályozási felülvizsgálatra szorul.
-
Az 1922-es 41.573/1922. sz. VKM-rendelet lehetővé tette, hogy a szakvizsgát tett férfi tanárjelöltek közül a gyakorlógimnázium 40 főt kiválogasson, rendszerint a legjobb vizsgaeredménnyel rendelkező hallgatókat, köztük számos Eötvös Collegiumhoz tartozó jelöltet.
-
A törvény kötelezővé teszi a tanárképző-intézeti 4 évet, előírja az előadásokban és gyakorlatokban való részvételt, meghatározza a gyakorló középiskolai tanítási évet, a képesítést csak gyakorlati évvel lehet megszerezni. Ezzel a törvénnyel indul el a deprofesszionalizáció is, mert erősödik a minisztériumi kontroll (Garai, 2024).
-
A 9000/1927. (XI.1.) kormányrendelet értelmében az intézetben tanító tanárok szolgálati idejéhez hét évet hozzászámítottak juttatásaik megállapításánál, így elérhették a VI. és az V. fizetési osztályokat (gimnáziumi igazgatók, egyetemi tanárok szintje). A szegény, de jó előmenetelű hallgatók a gyakorlat idejére ösztöndíjban részesülhettek. -
A gyakorlati képzés nem fejlődik tovább, a korábbi egység (szaktudomány – módszertan – gyakorlat) széttöredezik, a tanárjelölt szakmai szocializációja gyengébb minőségűvé válik. A kormányzat fokozott befolyást alakított ki a tanárképző intézmények felett, a szakértői autonómia csökkent, és a gyakorlati képzés egységes megvalósítása végül nem sikerült: a végzett tanárok igen eltérő mértékű gyakorlati felkészültséggel rendelkeztek, ami a tanári professzió színvonalát veszélyeztette.
-
A reformfolyamat záróeleme és csúcspontja az 1929-ben, a VKM 525-5-18/1929. (VI. 16.) sz. rendeletével jóváhagyott Gyakorlóévi Szabályzat és Utasítás volt, amelyet Staud János gyakorlóiskolai igazgató dolgozott ki. Strukturált, szakaszokra bontott képzésben kellett részt venni a hallgatóknak. A 3 heti gyakorlás és módszeres értekezletek reflexióra adtak lehetőséget. Kidolgozták a próbatanítás értékelési szempontjait.
-
A 252-19/1930. (II. 25.) számú rendeletben a VKM a női jelöltek részére gyakorlati helyül az Erzsébet Nőiskolát és a Mária Terézia Leánylíceumot jelölte ki, a 10.665/1931. (XII. 4.) rendelettel pedig a férfijelöltek részére a VI. kerületi Báró Kemény Zsigmond Reáliskolát. -
A korszakot a társadalmi-politikai polarizáció és a közoktatási rendszer ideologizálódása jellemzi, ami
a gyakorlati képzést még inkább formalizálja. A gyakorlati órák száma és minősége romlik, a tanárképző intézetek működése akadozik, a gyakorlóiskolákat részben katonai vagy politikai célokra használják, a tanárjelöltek gyakorlatainak ellenőrzése nem folyamatos. -
A reform legnagyobb csapása a 94.500/1942.IV.1. (XI. 7.) számú VKM-rendelet volt, amely a nagyfokú tanárhiány miatt mindössze három heti gyakorlást követően lehetővé tette tanári óraadói feladatok vállalását, akár tanárképző intézeti székhelyen kívül is. Bár a tanárképző intézetbe továbbra is szükséges volt beiratkozni és óráit látogatni, a gyakorlatot a jelöltek már nem a gyakorlóiskolában vagy gyakorló jellegű intézményekben töltötték.