A magyar reformkor irodalmi élete

  • Megalakult az első hivatalos magyar színészegyüttes

    Megalakult az első hivatalos magyar színészegyüttes
    Kelem László vezetésével alakult meg Budán. A társulat 1796-ig működött.
  • Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság

    Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság
    1792-ben Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság. A társulat 1797 és 1809 között - idősebb Wesselényi Miklós vezetésével - országos jelentőségre tett szert. Ők mutatták be először magyarországon Shakespare Hamlettjét, Schiller Ármány és szerelem című drámáját.
  • Pesti magyar színésztársaság

    Pesti magyar színésztársaság
    A kolozsvári társulat egyik kirajzó csoportjából jött létre. Ennek működéséhez kötődik Katona József színészi és drámaíró tevékenysége. A társulat 1807-től 1815-ig a Rondellát bérelte, kezdetben német színészekkel közösön. A Rondella lebontását követően a színészek vándorlásra kényszerültek. A társulat 1837-ben beköltözhetett a Pesti Magyar Színházba.
  • Tudományos Gyűjtemény

    Tudományos Gyűjtemény
    A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) havonta megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóirat. Kiadás helye: Pest. Kiadó és nyomdász Trattner János Tamás. Petőfi segédszerkesztőként dolgozott a lapnál.
  • Katona József - Bánk bán

    Katona József - Bánk bán
    Katona József megírja az Erdélyi Múzem pályázatára a Bánk Bán című művét.
  • Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezéralakja

    Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezéralakja
    Kisfaludy Károly a magyar irodalom vezér alakjává válik. Ezzel egy időben a magyar irodalom központja Pest-Buda lesz. 1821-ben megindította az Auróra című zsebkönyvet. Kiadását Trattnernál, a Tudományos Gyűjtemény kiadójánál határozták el, de a tőkét többen adták össze, elsősorban Kisfaludy Sándor és Kultsár István, a lapszerkesztő.
  • Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt

    Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt
    A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
  • Vörös Marty Mihály: Zalán futása - A magyar romantika kezdete

    Vörös Marty Mihály: Zalán futása - A magyar romantika kezdete
    A magyar romantika kezdetét az irodalomtörténet-írás Vörösmarty Mihály Zalán futása című művének 1825-as megjelenéséhez köti. Vörösmarty Mihály a romantikus triász és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Szerteágazó tevékenységével a magyar művészet és tudomány kibontakozását minden lehető módon szolgálta: költő mindhárom műnemben, kritikus, lapszerkesztő, műfordító és akadémikus nyelvtudós
  • Magyar Tudományos Akadémia

    Magyar Tudományos Akadémia
    Széchenyi István kezdeményezésének köszönheten 1830-ban megkezdte a működését a Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémia fontos szerepet játszott az irodalmi élet alakulásában.
  • Vörösmarty Mihály megírja a Szózat című művét.

    Vörösmarty Mihály megírja a Szózat című művét.
    A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.
  • Kisfaludy Társaság

    Kisfaludy Társaság
    A Kisfaludy Társaság Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A 19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak
  • Pesti Magyar Színház, késöbb Magyar Nemzeti Színház

    Pesti Magyar Színház, késöbb Magyar Nemzeti Színház
    1. augusztus 22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán, majd amikor az intézmény Pest vármegyétől az állam tulajdonába került, a társulat neve Nemzeti Színházra változott. 1840. augusztus 8-án már így nyitotta meg kapuit és mutatta be Erkel Ferenc első operáját.
  • Athenaeum

    Athenaeum
    Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között. Ebben a folyóiratban jelentek meg a romantikus triász (Vörösmarty Mihály,Toldi Ferenc,Bajza József) művei.
  • Regélő Pesti Divatlap

    Regélő Pesti Divatlap
    Róthkrepf Gábor alapította az első magyar szépművészeti folyóírást.
  • Életképek című folyóirat

    Életképek című folyóirat
    Jókai Mór szerkesztése által a Tízek Társasága fiatal művészeinek biztosított megjelenési lehetőséget.
  • Petőfi Sándor ismerté válik

    Petőfi Sándor ismerté válik
    Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. 1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert.
  • Arany János pályafutásának kezdete

    Arany János pályafutásának kezdete
    Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi című műve tette.
  • Tízek Társasága

    Tízek Társasága
    1846 tavaszán Petőfi Sándor szervezte meg a Tízek Társasága elnevezésű csoportot, melyet eredetileg "magyar romantikai iskolának" akart elnevezni.
  • Reformkor vége

    Reformkor vége
    A reformkor a március 15-ei forradalommal véget. Számos költő fontos szerepet játszott a forradalombam és az azt követő szabadságharcba.