-
Platón szerint a tudás velünk született, és a tanulás valójában a bennünk lévő ismeretek felidézése. Ez az első ismert tanuláselméleti megközelítés. -
A tanulásról való gondolkodás Platón és Arisztotelész filozófiájában gyökerezik. Platón a megismerést velünk született tudás felidézéseként értelmezte, Arisztotelész pedig a tapasztalatot és az asszociáció törvényeit hangsúlyozta.
-
Arisztotelész szerint a tanulás a tapasztalatból származik. Leírta az asszociáció három alapelvét: hasonlóság, ellentét és közelség. -
A tanuláselméletek fejlődésében fontos szerep jutott Locke tabula rasa elméletének és Rousseau természetes fejlődésfelfogásának. A tudás forrása a tapasztalat lett, amely a későbbi pszichológiai iskolákat előkészítette.
-
Locke szerint az ember elméje születéskor üres lap (tabula rasa). A tudás a tapasztalatból épül fel, ami a későbbi behavioristák egyik alapgondolata lett -
Rousseau a tanulást a gyermek természetes fejlődéséhez igazította. A nevelés akkor hatékony, ha követi a fejlődés ritmusát. -
A kísérleti pszichológia Ebbinghaus és mások munkásságával indult. A memória, a figyelem és a gyakorlás szerepe tudományos vizsgálat tárgya lett.
-
Ebbinghaus elsőként végzett kísérletes kutatásokat a memóriáról. Megalkotta a felejtési görbét és az ismétlés szerepét a tanulásban. -
Pavlov kutyákkal végzett kísérletei alapján jött létre a klasszikus kondicionálás elmélete. Az inger–válasz kapcsolat vált a behaviorizmus alapjává. -
Pavlov, Watson, Thorndike és Skinner munkássága meghatározta a 20. század első felének tanuláselméletét. A tanulást inger–válasz kapcsolatként írták le, a megerősítést központi elemként kezelve.
-
Thorndike kiscicás kísérletei alapján megfogalmazta a hatás törvényét. Szerinte a gyakran eredményes viselkedések megerősödnek, a sikertelenek pedig eltűnnek. A behaviorizmus előfutára. -
Watson szerint a pszichológia tárgya kizárólag a megfigyelhető viselkedés. Ezzel megteremtette a behaviorista irányzatot. -
Vygotsky szerint a tanulás társas folyamat. Megalkotta a közeli fejlődési zóna (ZPD) elméletét és a belsővé tétel fogalmát. -
Piaget, Bruner és a kognitív pszichológia képviselői szerint a tanulás belső mentális folyamat. A gondolkodás, problémamegoldás és információfeldolgozás került a középpontba.
-
Vygotsky és Bandura hangsúlyozták a társas környezet szerepét. A tanulás modellkövetéssel, interakcióban és a közeli fejlődési zónában valósul meg.
-
Lewin mezőelmélete szerint a tanulást a személyen belüli erők és a környezeti hatások együtt alakítják. A csoportdinamika és a modern pedagógiai lélektan alapítója. -
Piaget leírta a gondolkodás fejlődésének szakaszait: érzékszervi-mozgásos, művelet előtti, konkrét műveleti, formális műveleti. -
Skinner szerint a tanulást a viselkedések következményei szabályozzák. Megalkotta az operáns kondicionálást és a megerősítés elméletét. -
A humanisztikus pszichológia (Maslow, Rogers) szerint a tanuló belső motivációja és önmegvalósítása meghatározó a tanulási folyamatban.
-
Maslow szükséglethierarchiája szerint az ember akkor képes hatékonyan tanulni, ha alapvető szükségletei kielégültek. A tanulás csúcspontja az önmegvalósítás, amely a humanisztikus elméletek kiindulópontja lett. -
Bruner szerint a tanulás különböző reprezentációs módokon keresztül történik: enaktív (cselekvés), ikonikus (kép), és szimbolikus (fogalmi) szinten. Kiemelte a felfedezéses tanulást, ahol a tanuló aktív szereplő. -
Bandura Bobo-baba kísérlete bizonyította, hogy a gyerekek utánzás útján tanulnak. Ezzel létrejött a szociális tanuláselmélet. -
Rogers szerint a tanulás akkor hatékony, ha a tanuló érzelmileg bevonódik, autonóm és önirányító. A tanár facilitátor, aki segíti a belső motiváció kibontakozását, nem irányítja a tanulót. -
Ausubel szerint a tanulás akkor hatékony, ha az új tudás kapcsolódik a meglévő ismeretekhez. Kialakította az előzetes rendezők (advance organizers) elméletét. A „kapcsolódó ismeretek” elmélete, fogalmi horgony, rendező elvek. -
A modern oktatáselmélet és tanulástervezés (instructional design) atyja. Gagné meghatározta a tanulás hierarchiáját és a tanítás 9 lépését, amelyek a mai oktatástervezés alapjait jelentik. -
Knowles kidolgozta az andragógia elméletét, amely szerint a felnőttek önirányított tanulók, tapasztalataikra építve tanulnak. -
A konstruktivizmus szerint a tanuló maga építi fel a tudást aktív tevékenységek révén. Piaget, Vygotsky és Bruner munkássága alapozta meg. -
A konstruktivizmus szerint a tanuló maga építi fel a tudását aktív tevékenységen keresztül. Bruner, Ausubel, Gagné és Gardner munkája ebbe a korszakba illeszkedik
-
Gardner szerint nem egyetlen intelligencia létezik, hanem többféle: nyelvi, logikai, zenei, testi-kinesztetikus stb. A tanításnak ezeket kell figyelembe vennie. -
Lave és Wenger szerint a tanulás társas részvétel és közösségi gyakorlat. A tudás akkor alakul ki, amikor a tanuló egy közösség tagjává válik. -
Siemens és Downes a konnektivizmus elméletével új szintre emelték a tanulás értelmezését: a tudás hálózatokban létezik, és a tanulás a kapcsolatok kiépítése az információs térben.
-
A 21. század tanuláselmélete, amely a hálózatokra és a digitális környezetre épül. A tudás kapcsolatokban szerveződik.