Fidesz története

Timeline created by patricia_r
  • Megalakul a Fidesz

    Megalakul a Fidesz
    A Fiatal Demokraták Szövetsége 1988. március 30-án megalakul Budapesten a Bibó István Szakkollégiumban 37 taggal.
  • Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások

    Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások
    A nemzeti rendszerváltó Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon a Fidesz két állandó (Orbán Viktor és Kövér László) és egy helyettes résztvevővel (Fodor Gábor) képviseltette magát. A köztársasági elnök választás módja miatt a Fidesz nem írta alá a megállapodást.
  • Az első szabad országgyűlési választások

    Az első szabad országgyűlési választások
    A rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választást Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki. A Fidesz a mandátumok 5,44%-át érte el, így az első 4 éves ciklus alatt 21 fővel képviseltette magát a Parlamentben.
  • A konzervatimizmus felé

    A konzervatimizmus felé
    Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult.
  • Fodor Gábor lemond

    Fodor Gábor lemond
    A továbbra is liberális jelleget szorgalmazó Fodor Gábor, az akkori Fidesz alelnök kiválik a pártból, mandátumáról lemond, s vele egyutt tart többek között Ungár Klára és Molnár Péter is, akiket több mint 200-an követtek.
  • 1994-es országgyűlési választások

    1994-es országgyűlési választások
    A második szabad országgyűlési választásokon csak 7,01%-os eredményt ért el, ezzel a legkisebb frakciót alapítva mindössze 20 helyet szereztek a Parlamentben továbbra is az ellenzékben.
  • Fidelitas

    Fidelitas
    A Fidesz ifjúsági társszervezeteként 1996-ban alakult a Fidelitas magyarországi politikai ifjúsági szervezet.
  • 1998-as országgyűlési választások - Siker

    1998-as országgyűlési választások - Siker
    A májusban tartott parlamenti választásokon a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot, 147-et szerzett. Emellett az MDF 16 képviselője a Fidesszel közös jelöltként, egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe. A győztes program az adóterhek és a társadalombiztosítási járulékok drasztikus lefaragását és évi 7 százalékos GDP növekedést ígért.
  • Első Orbán-kormány

    Első Orbán-kormány
    Június végén a kijelölt miniszterelnök aláírta a megállapodásokat Torgyán Józseffel, a Fuggetlen Kisgazdapárt és Lezsák Sándorral, az MDF elnökével. Július 8-án pedig letette a hivatali esküt az Orbán Viktor vezette kormány.
  • Együttműködés a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel

    Orbán Viktor kormányfő, pártelnök 1999 szeptemberében a Fidesz nevében együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. Ezt követően párton belül úgy döntöttek, szét kell választani a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztséget.
  • Az Európai Néppárt tagja

    Az Európai Néppárt tagja
    2000 novemberében a párt az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból.
  • 2002-es országgyűlési választások - Bukás

    2002-es országgyűlési választások - Bukás
    A megállapodásuknak megfelelően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakított, a Fidesz 164 tagú képviselőcsoportot hozhatott létre. 48,71%-ot értek el a választáson.
  • Európai Parlamenti választások

    Európai Parlamenti választások
    A 2004-es Európai Parlamenti választásokon nagyon sikeresen szerepelt a párt: a 24 mandátum felét szerezte meg
  • 2006-os országgyűlési választások

    2006-os országgyűlési választások
    A 42 százalékos eredmény után (amellyel a párt 141 mandátumhoz jutott, nem számolva a farvizükön bejutott 23 fős KDNP-frakciót) a párt vezetése benyújtotta lemondását, ezt azonban a kongresszus elutasította.
  • Öszödi beszéd

    Öszödi beszéd
    Gyurcsány Ferenc beszédének nyilvánosságra kerülése után a parlamenti ellenzéki pártok lemondásra szólították fel az akkori miniszterelnököt. A bizalmi válság az utcán tüntetéssorozatokba torkollott, ahol szintén a miniszterelnök lemondását követelték.
    „A Fidesz számára csak jogi értelemben Magyarország miniszterelnöke, erkölcsi és politikai értelemben bukottnak tekintjük, nincs vele miről tárgyalnunk”
  • 2008-as magyarországi népszavazás

    2008-as magyarországi népszavazás
    A 2008-as magyarországi népszavazást („szociális vagy háromigenes népszavazás”) a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult.
  • 2009-es európai parlamenti választás

    2009-es európai parlamenti választás
    A Fidesz – KDNP 14 mandátumot szerzett a 22-ből.
  • 2010-es országgyűlési választások

    2010-es országgyűlési választások
    A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után, ahol a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 68,13 százalékával 263 parlamenti mandátumot szerzett, ezzel kétharmados többséget tudhatott magáénak, Ismét Orbán Viktor alakított kormányt.
  • Második Orbán-kormány

    Második Orbán-kormány
  • Schmitt Pál az új köztársasági elnök

    Schmitt Pál az új köztársasági elnök
    Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmitt Pált javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz és a KDNP frakcióinak. Június 21-én hatvankét fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő jelölte. Nyolc nappal később 263 szavazattal megválasztották köztársasági elnökké. Augusztus 6-án lépett hivatalba.
  • Magyarország új alaptörvénye

    Magyarország új alaptörvénye
  • Áder János az új köztársasági elnök

    Áder János az új köztársasági elnök
  • 2014-es országgyűlési választások

    2014-es országgyűlési választások
    A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választásokon 66,83 %-os aránnyal, 133 mandátummal a Fidesz-KDNP szövetség alapított kormányt. A miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor.
  • 2014-es európai parlamenti választás

    2014-es európai parlamenti választás
    12 mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP, ami 2-vel kevesebb, mint 2009-ben.
  • Harmadik Orbán-kormány

    Harmadik Orbán-kormány
    A 2014-es országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta miniszterelnökké Orbán Viktort, aki ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott.
    Minisztereit Orbán Viktor 2014. június 6-án nevezte ki.
  • 2016-os sikertelen magyarországi népszavazás

    2016-os sikertelen magyarországi népszavazás
    Az európai migrációs válság hatására kezdeményezte a kormány a népszavazást azonban az érvénytelen lett, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot a kényszerbetelepítésről.
  • Nemzeti Együttműködés Rendszere

    Nemzeti Együttműködés Rendszere
    Az Orbán Viktor és kormánya által 2010-ben köttetett új társadalmi szerződés, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének sikere egyelőre töretlennek látszik.
  • Period: to

    Fiatal Demokraták Szövetsége

  • Period: to

    Fidesz - Magyar Polgári Párt

    Az április végén Budapesten rendezett VII. Kongresszuson a küldöttek döntöttek arról, hogy a párt neve egészüljön ki Fidesz - Magyar Polgári Párttá.
  • Period: to

    Első Orbán-kormány

    A koalíciós kormányt három párt alkotta: a FIDESZ, az FKGP és az MDF. Az utóbbi a Fidesz segítségével került be az Országgyűlésbe. Orbán Viktor miniszterelnök 1998. július 6-án tette le hivatali esküjét, miniszterei két nappal később, július 8-án. A koalíció 2001-ben, ha formálisan nem is, de érdemileg megszűnt: a koalíciós megállapodás gyakorlatilag hatályát vesztette.
  • Period: to

    Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

  • Period: to

    Második Orbán-kormány

    A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) idején számos új intézkedést fogadtak el, pl. a médiaszabályozásról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt, vagy az új Alaptörvényt.
  • Period: to

    Harmadik Orbán-kormány